Informatika és válság (sokadszorra)

CIO.hu 2013 címmel adtam elő a CIO.HU 2013 konferencián, a hazai vállalatok informatikai gyakorlatának alakulásáról 2009-2013 között. Utánam közvetlenül – a téma folytatásaként – Kórász Tamás a KPMG képviselőjeként beszélt a CIO-k 2020-ra várható szerepéről.

Előadásom egyik kiemelt pontja volt a vizsgált szervezetek IT gyakorlatának változása a válság idején, melyről így ír Mester Sándor a Computerworld oldalán:

[…] A kutatásba bevont szervezeteknél arról is érdeklődtek Péterék, hogy terveznek-e informatikai szolgáltatásmenedzsment-fejlesztéseket. A dia, amelyen a válaszokból készített statisztika látható, minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy az informatikai szolgáltatásmenedzsment (ITSM)-projektek (például ITIL, MOF) népszerűsége csökken. A grafikon oszlopai 2009-től 2013-ig évente jelzik azon szervezetek arányát, amelyek informatikai vezetői forgattak efféle terveket a fejükben az adott esztendőben. Ez az arány – mondhatnánk, hogy a válság ellenére – 2011-ig még emelkedett is, elérte 2011-ben az 51 százalékot, de az oszlopok azóta töpörödnek. Idén a megkérdezetteknek mindössze 26 százaléka fontolgatja ITSM-projekt indítását.

Ugyancsak visszaesést jelez a másik emlegetett dia, amelyen az látható, hogy csökken azon szervezetek aránya, amelyek az adott évben az informatika területén terveztek folyamatfejlesztést (BPM, BPR, Lean IT). Érdekes, hogy itt 2009-től (59%) évről évre kisebbedik az arány, nincs közben csúcs, még csúcsocska sem, viszont az is igaz, hogy 2013-ban az előző évhez (34%) képest egy kis emelkedés (38%) pöcköli föl picit a lefelé mutató trendvonal nyílhegyét. [… Mester Sándor teljes cikke, a CIO-kra vonatkozó következtetésekkel elérhető a linken]

Kiegészítésként megemlíthető, hogy szinte az össze fejlesztési terület esetében visszaesés volt tapasztalható az elmúlt években. Kivétel képez az open source megoldások alkalmazása, mely tartósan alacsony szinten maradt, illetve az üzemeltetésoptimalizálási megoldások alkalmazása, mely évek óta vezeti a fejlesztési területek listáját. Ez egyben rámutat arra is, hogy a vizsgált szervezetek gyakorlatában jóval nagyobb hangsúlyt kap a napi üzemeltetési feladatoknak való megfelelés, mint a lehetséges előremutató fejlesztések alkalmazása.

Az informatika helyzete Magyarországon 2009-2011 – KIVÁRÁS

A Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszékének és az ITSMf Magyarország közös kutatásának eredményei immáron a kutatási jelentés keretében is elérhetőek. A kutatási jelentésben vizsgáljuk az informatikai költségvetés változását, illetve annak hatásait. Vizsgáljuk, hogyan változik az informatika megítélése, és a szervezetek a válság évei alatt milyen intézkedéseket kénytelenek, vagy képesek hozni.

A kutatási jelentés letölthető innen.

Az informatika helyzete – 2011

A BCE-ITSMf Magyarország közös kutatásában megjöttek az első eredmények, melyeket a héten két helyen (Debrecen, Budapest) is az érdeklődők elé tártunk. A kutatás jelentéssel még dolgozni kell, de a mai előadásom anyaga beágyazva megtekinthető:

Válságos évek – Az informatika helyzete 2009-2010

Elkészült a BCE-itMSF kutatásunk összefoglalójának végleges változata, és a kutatás főbb pontjait az itSMF őszi szemináriumán mutattam be az érdeklődőknek.

Eredetileg így akartam kezdeni az előadásomat: “Az előadás címe – válságos évek – egyben egy reményt is kifejez, miszerint ezeket az éveket már magunk mögött tudhatjuk, és a következő felmérésünk már kedvezőbb körülményekről számol be.”  Az előadásban optimistán számoltam volta be arról, hogy a vállalatok úgy érzik, túlestek a legnehezebb időszakon, és a válság miatt hozott intézkedéseket már enyhíteni képesek: így például további munkaerő elbocsájtásokra nem kell számítani.

A gazdasági körülmények ugyanakkor felülírták ezeket az még 2010 Q1/Q2 elvárásokat. Azóta a több iparágat is sújtó különadók megnehezítik több szektor sorsát is, így az informatika által különösen érintett bankszektorét is. Van olyan cég, amely már bejelentette, hogy újabb elbocsájtások várhatóak, amelyek nyilván az informatika területét is érinteni fogják.

A kutatási tanulmány letölthető: itt.

A prezentáció pedig megtekinthető (vagy elérhető innen):

Az informatikai innovatív szerepének megítélése az informatika és az üzleti területek szemszögéből

Az informatikai területek egyik nagy kihívása, hogy az üzleti és informatikai területek között nincs megfelelő párbeszéd, együttműködés és megértés. Ennek sok oka közül biztos kiemelkedik a kommunikáció elégtelensége, és a közös nyelv hiánya.

Idén tavasszal, egy előadáson felhívtam a figyelmet arra, hogy miközben az informatikát széles körben elfogadják, mint az üzleti innovációk megvalósítóját, addig kezdeményező szerepet nem tulajdonítanak neki. Mindezt egy 2009-es felmérésünk eredményei alapján mondtam, ahol a válaszadók túlnyomó részt informatikusok voltak. Egy másik alkalommal – ugyanezekre az adatokra alapozva – hozzáfűztem még azt a gondolatot is, hogy ha maguk az informatikusok sem hisznek az informatika innovatív szerepében, akkor vajon miért hinnének az üzleti területek képviselői?

IT intenzív szervezetek jellemzői 2010 – kevés meglepetés

Ebben az írásban az informatika intenzív szervezetek jellemzőit vizsgáljuk, az itSMf Magyarország és a BCE közös kutatási eredményei alapján. Vizsgáljuk, hogy a sztereotípiáink mennyire teljesülnek, azaz az IT intenzív szervezetekre jellemzőek-e a következők:

• Magasabb az IT költségvetés részaránya
• Az informatikai szerepe minden kategóriában magasabb (fontosabb)
• Az informatikai költségvetés a válság ellenére sem csökkent jelentős mértékben, vagy akár növekedett is
• A formalizált informatikai stratégia nagyobb arányban található meg ezeknél a szervezeteknél

A mintában szereplő vállalatok majd 50%-a (49,5%) tekintette magát informatika intenzív vállalatnak, míg majd negyedük (23,4%) szerint az informatikai megoldások nem alapvetőek a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak előállításához (a fennmaradó vállalatok szerinte az informatika szerepe átlagos).

Az informatikai költségek csökkentése – fejlesztési költségek

Az alábbiakban az informatikai költségek, és költségcsökkentési lehetőségek fejlesztési költségekhez kapcsolódó lehetőségeit elemezzük, mely túlmutat az informatika üzemeltetési költségein.

Fejlesztési költségek, innováció:

Alapvetően új informatikai szolgáltatások kifejlesztésének és üzembe állításának költségei. A fejlesztések tipikusan projektfeladatként jelennek meg, azaz meghatározott idő és erőforráskeret felhasználásával kell elérni a meghatározott célokat. Sajnos az informatikai projektek sikeressége és hatékonysága minden iparágban problémát okoz (határidő túllépés, költségvetés túllépés), ezért ezen a területen jelentős megtakarításokat lehet elérni. Sajnos erőforráshiányos időkben fennáll a veszély, hogy éppen a fejlesztési területektől vonják el az erőforrásokat, és ezáltal statikus állapotban tartják mind az üzleti, mind az informatikai képességét egy vállalatnak.

Az informatikai költségek csökkentése – üzemeltetés

Az informatikai költségvetés iparágtól függően az árbevétel 3-5%-a körül változik, de igen jelentős szórást mutat országonként, iparáganként és vállalatonként is (pl. a gyógyszeriparban ez az arány 3,61%, 2008-ban az átlagos amerikai működési IT költségvetés 1,5% volt). Alapvetően a kiemelkedően innovatív vállalatok esetében ez az arány elérheti, sőt meghaladhatja az árbevétel 10%-át is, míg a konzervatívabb megközelítést követő vállalatok esetében az az arány csupán 0,5-1%. Sokszor tapasztalható ugyanakkor, hogy egy adott vállalat megállapított informatikai költségvetésénél többet (akár az IT költségvetés 2-3 szorosát) költ informatikai célokra, mégpedig azáltal, hogy az üzleti egységek is finanszírozzák saját informatikai céljaikat (eszközeiket, fejlesztéseiket, vagy külső informatikai szolgáltatásokat vesznek igénybe).

Napjainkban igen erős a nyomás az informatikai funkciókon, hogy csökkentse költségeit, és alacsonyabb informatikai költségvetésből gazdálkodva nyújtsa a megszokott szolgáltatásokat. Miből is áll össze egy informatikai funkció költségszerkezete, milyen területeken lehet ezen költségeken spórolni? A következőkben a főbb informatikai költségelemeket, és az azokhoz kapcsolódó megtakarítási, optimalizálási lehetőségeket vizsgáljuk:

Üzemeltetési költségek

A meglévő rendszerekhez, infrastruktúrákhoz, azaz a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek: emberi költségek, licenszdíjak, áramköltség, helységbérlet, kellékanyagok (pl. nyomtatótoner), biztonsági berendezések, stb.

Szembenézés a válsággal – döntsünk okosan (2. rész)

A költségcsökkentésnek hosszú távú mellékhatása lehet az üzleti teljesítményre, ha a szervezetek figyelmen kívül hagyják a jövőbeli igényeiket. A különösen veszélyeztetett területek közé tartozik az informatika és az innováció, valamint természetesen maguk a dolgozók is a szervezet bármely részén. De hogyan hat a költségcsökkentés ezekre a területekre, és mit tehetnek a szervezetek, hogy megőrizzék versenyképességüket?

Megérteni az informatika szerepét: Az informatika területe a legtöbb vállalatnál az elsők között van, ha a költségek csökkentéséről van szó. Az informatika költségeit működési és fejlesztési költségekre oszthatjuk. Ha a működési költségekhez nyúlunk, akkor a működési minőség igen hamar csökkenni fog, míg ha a fejlesztési költségeket vonjuk el, akkor a jövőbeli üzleti lehetőség támogatására nem lesz lehetőség. Ahhoz, hogy a költségcsökkentést (már ha kell) megfelelően hajtsuk végre, szükséges az üzleti és informatikai oldal igen szoros együttműködése. Ennek keretében meg kell határozni a fejlesztési prioritásokat, illetve üzleti elvárásokat, célokat. A döntéseket ebben a kérdésben segíthetik az üzleti megvalósíthatósági elemzések (még az informatika területén is).

Ugyanakkor érdemes meggondolni, hogy sokszor egy jó informatikai befektetés több hasznot teremthet, mint amennyit a költségcsökkenéssel nyernénk.

Belső informatikai szervezet és outsourcing

A közelmúltban belekeveredtem egy beszélgetésbe, ami arról szólt, hogy vajon abban az esetben, ha egy szervezet kiszervezte az informatikai szolgáltatásait, szükség van-e egyáltalán továbbra is informatikai osztályra, vagy funkció fenntartására.

Egy informatikai kiszervezés esetén valóban lecsökken az informatikai funkció létszáma, akár néhány, vagy 1-2 emberre. Ráadásul a maradó dolgozók szerepe is megváltozik: míg korábban a feladatuk az informatikai tevékenységek végrehajtásához és irányításához kötődött, addig az új szerepben elsősorban az outsourcing partner(ek), azaz szállítók menedzsmenje a feladatuk. Ez a megközelítés radikálisan különbözik a korábbi szereptől, és ezt az új szerepet el kell fogadni, és hozzá kell szokni.