Az informatika helyzete 2009

2009 tavaszán az ITSMf Magyarországi tagszervezetének támogatásával (egyetemi sapkában) végeztünk egy kutatást, mely mintegy gyorsjelentés jelleggel vizsgálta a hazai, informatikát intenzíven és tudatosan használó szervezetek informatikai menedzsment gyakorlatát. A kutatás során vizsgáltuk az informatika megítélését, innovatív jellegét, IT stratégia meglétét, az alkalmazásportfolió összetételét, az alkalmazott ITSM folyamatokat, illetve külön érdekességnek bizonyult az informatikai költségvetés alakulása, valamint az aktuális válságra adott reakciók.

Mindezen eredményekből egy kivonatot (illetve két kivonatot) a CONFENIS 2009 konferencián adtam elő, és a folytatásban mindkettő megtekinthető (sajnos csak angolul, a magyar változat még 1-2 hétig várat magára).

Informatikai költségek csökkentése 1 év alatt

Az informatikai költségvetés relatív, vagy abszolút nagy mértéke miatt, már szinte evidenciaként említhető, hogy a válság hatására a szervezetek előszeretettel fordultak az informatikai terület költségcsökkentése felé. Több felmérés is arra mutat rá, hogy a vállalatok jelentős részénél már érvényesítették a költségcsökkentést.

A Forrester Research elemzése szerint már 2008 Q2-ben a vizsgált vállalatok (258 global 2000 vállalat; Észak Amerika és Európa) 46%-a arról számolt be, hogy vissza kellett fogni az informatikai költségvetését. Hasonló eredményekről számol be az Accenture elemzése, mely szintén 2008-as adatok alapján a vállalatok több, mint 50% esetében számol be költsécsökkentési kényszerről. Ráadásul több vállalat esetében ez a költsécsökkentés meghaladhatja akár a 20%-ot is.

Az Harris és társainak elemzése szerint az informatikai vezetők már az ezredforduló óta küzdenek a költségcsökkentés feladatával: a túltervezett költségvetésekből még könnyebb volt a költségeket csökkenteni, és majd évtizednyi tudatos költsécsökkentés és kézben tartott költségvetés után egyre kevesebb lehetősége van a döntéshozóknak. Természetesen a technológiai és módszertani fejlődés mindig kínál újabb megoldásokat, de sok esetben ezekkel már nem érhető el tartós, vagy szignifikáns eredmény. A kérdés az, hogy ilyen körülmények között mennyi és milyen mozgástere marad az informatikai döntéshozóknak?

Az Accenture elemzése szerint 1 éve alatt a következő ütemezésben tartós költségcsökkentés érhető el.

Minimalizálás (Q1):

• IT költségek feltárása
• Szükségtelen IT költségek feltárása és megszüntetése (nem kihasznált rendszerek, szükségtelen, vagy rossz megtérülésű fejlesztések)
• Beszállítói szerződések újratárgyalása
• Projektek felfüggesztése

Optimalizálás (Q2):

• Infrastruktúra konszolidáció (adatközpontok, szerver konszolidáció, szervervirtualizáció, stb.)
• Hatékonysági infrastruktúra cserék
• A hatékonyabb infrastruktúra üzemeltetése is olcsóbb
• Rugalmasabbá válik az informatika, hiszen kevesebb eszközzel kell foglalkozni.

Újratervezés (Q3-Q4):

• Informatikai folyamatok optimalizálása, átfedések kiszűrése
• Sourcing modellek átalakítása: a megkérdezett CIO-k 37% gondolkodik ilyen megoldásokban
• Működési modellek és struktúrák
• IT architektúra átalakítása

Források:

Roehrig, Paul (2008) New Market Pressures Will Drive Next-Generation IT Services Outsourcing, Forrester Research

Harris, J.G., Alter, A.E., Nieves, M.K. (2009) How CIOs Can Increase IT Capability while Cutting Costs, Accenture Point of View

Az informatikai költségek csökkentése – fejlesztési költségek

Az alábbiakban az informatikai költségek, és költségcsökkentési lehetőségek fejlesztési költségekhez kapcsolódó lehetőségeit elemezzük, mely túlmutat az informatika üzemeltetési költségein.

Fejlesztési költségek, innováció:

Alapvetően új informatikai szolgáltatások kifejlesztésének és üzembe állításának költségei. A fejlesztések tipikusan projektfeladatként jelennek meg, azaz meghatározott idő és erőforráskeret felhasználásával kell elérni a meghatározott célokat. Sajnos az informatikai projektek sikeressége és hatékonysága minden iparágban problémát okoz (határidő túllépés, költségvetés túllépés), ezért ezen a területen jelentős megtakarításokat lehet elérni. Sajnos erőforráshiányos időkben fennáll a veszély, hogy éppen a fejlesztési területektől vonják el az erőforrásokat, és ezáltal statikus állapotban tartják mind az üzleti, mind az informatikai képességét egy vállalatnak.

Az informatikai költségek csökkentése – üzemeltetés

Az informatikai költségvetés iparágtól függően az árbevétel 3-5%-a körül változik, de igen jelentős szórást mutat országonként, iparáganként és vállalatonként is (pl. a gyógyszeriparban ez az arány 3,61%, 2008-ban az átlagos amerikai működési IT költségvetés 1,5% volt). Alapvetően a kiemelkedően innovatív vállalatok esetében ez az arány elérheti, sőt meghaladhatja az árbevétel 10%-át is, míg a konzervatívabb megközelítést követő vállalatok esetében az az arány csupán 0,5-1%. Sokszor tapasztalható ugyanakkor, hogy egy adott vállalat megállapított informatikai költségvetésénél többet (akár az IT költségvetés 2-3 szorosát) költ informatikai célokra, mégpedig azáltal, hogy az üzleti egységek is finanszírozzák saját informatikai céljaikat (eszközeiket, fejlesztéseiket, vagy külső informatikai szolgáltatásokat vesznek igénybe).

Napjainkban igen erős a nyomás az informatikai funkciókon, hogy csökkentse költségeit, és alacsonyabb informatikai költségvetésből gazdálkodva nyújtsa a megszokott szolgáltatásokat. Miből is áll össze egy informatikai funkció költségszerkezete, milyen területeken lehet ezen költségeken spórolni? A következőkben a főbb informatikai költségelemeket, és az azokhoz kapcsolódó megtakarítási, optimalizálási lehetőségeket vizsgáljuk:

Üzemeltetési költségek

A meglévő rendszerekhez, infrastruktúrákhoz, azaz a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek: emberi költségek, licenszdíjak, áramköltség, helységbérlet, kellékanyagok (pl. nyomtatótoner), biztonsági berendezések, stb.

Az informatika értéke a válság idején

Sajnos mostanában olyanok vagyunk, mint a tengerészek, akiknek mindenről ugyanaz jut eszükbe. Úgy tűnik, hogy a válság súlyosbodásával minden téma, így az informatika szerepéről való elmélkedés is előbb utóbb a válság hatásainak elemzésébe torkollik. A kezembe került egy írás az informatikai lehetőségeiről melynek olvasása közben folyamatosan azon gondolkodtam, hogy a válság közepette ezen megfontolások használhatóak-e még?

Az egyes üzleti egységek eltérő informatikai támogatási igénnyel rendelkeznek, ezért az informatikai szolgáltatások egységesítésével az IT innovatív képessége elveszhet. Ennek elkerülése érdekében érdemes vizsgálni, hogy az egyes szerezeti egységek, üzleti területek számára milyen támogatás jelent hozzáadott értéket:

• Költségcsökkentés: tipikusan a nagy tranzakciófeldolgozási igénnyel rendelkező tevékenységek, így a back-office területek esetében alkalmazható megoldások, melyek lényege a méretgazdaságosság biztosítása. Ilyen megoldások az integrált vállalatirányítási rendszerek, egységes informatikai beszerzések kezelése, üzleti folyamatmenedzsment szolgáltatások.
• Átfutási idő csökkentése, vagy a minőség növelése: Nem alkalmazhatóak az egységes megoldások, az informatikai beruházásokat az alapján kell megítélni, hogy mennyiben járulnak hozzá az üzlet támogatásához.
• IT által támogatott üzleti innováció: érdemes a többi informatikai funkciótól elkülönítve kezelni, sőt a legtöbb esetben az üzleti funkcióktól is elválasztani, hiszen ezek magas kockázatú, alacsony sikerrátájú területek, míg az üzleti célkijelölések ezt nem támogatják. Ráadásul míg informatikai hatékonyságra a cégek többsége képes, addig az informatikában rejlő innovatív képesség kiaknázására már kevesebb figyelmet fordítanak (ld. még az informatika innovatív szerepéről írt összefoglalót)

Szembenézés a válsággal – döntsünk okosan (2. rész)

A költségcsökkentésnek hosszú távú mellékhatása lehet az üzleti teljesítményre, ha a szervezetek figyelmen kívül hagyják a jövőbeli igényeiket. A különösen veszélyeztetett területek közé tartozik az informatika és az innováció, valamint természetesen maguk a dolgozók is a szervezet bármely részén. De hogyan hat a költségcsökkentés ezekre a területekre, és mit tehetnek a szervezetek, hogy megőrizzék versenyképességüket?

Megérteni az informatika szerepét: Az informatika területe a legtöbb vállalatnál az elsők között van, ha a költségek csökkentéséről van szó. Az informatika költségeit működési és fejlesztési költségekre oszthatjuk. Ha a működési költségekhez nyúlunk, akkor a működési minőség igen hamar csökkenni fog, míg ha a fejlesztési költségeket vonjuk el, akkor a jövőbeli üzleti lehetőség támogatására nem lesz lehetőség. Ahhoz, hogy a költségcsökkentést (már ha kell) megfelelően hajtsuk végre, szükséges az üzleti és informatikai oldal igen szoros együttműködése. Ennek keretében meg kell határozni a fejlesztési prioritásokat, illetve üzleti elvárásokat, célokat. A döntéseket ebben a kérdésben segíthetik az üzleti megvalósíthatósági elemzések (még az informatika területén is).

Ugyanakkor érdemes meggondolni, hogy sokszor egy jó informatikai befektetés több hasznot teremthet, mint amennyit a költségcsökkenéssel nyernénk.

Belső informatikai szervezet és outsourcing

A közelmúltban belekeveredtem egy beszélgetésbe, ami arról szólt, hogy vajon abban az esetben, ha egy szervezet kiszervezte az informatikai szolgáltatásait, szükség van-e egyáltalán továbbra is informatikai osztályra, vagy funkció fenntartására.

Egy informatikai kiszervezés esetén valóban lecsökken az informatikai funkció létszáma, akár néhány, vagy 1-2 emberre. Ráadásul a maradó dolgozók szerepe is megváltozik: míg korábban a feladatuk az informatikai tevékenységek végrehajtásához és irányításához kötődött, addig az új szerepben elsősorban az outsourcing partner(ek), azaz szállítók menedzsmenje a feladatuk. Ez a megközelítés radikálisan különbözik a korábbi szereptől, és ezt az új szerepet el kell fogadni, és hozzá kell szokni.

“Informatikai beruházások értékelése” az elemzések rovatban

Az informatikai beruházások pénzügyi értékelése, a beruházás és a megtérülés közötti kapcsolat kimutatása kihívást jelent az informatikával foglalkozók számára. Számukra lehet hasznos az összefoglaló elemzés, mely bemutatja a főbb fogalmakat, módszertanokat és pénzügyi számítási műveleteket, egyszerű példákon keresztül.

[...] A nagy növekedések ideje lejárt, a vezetők egyre jobban megnézik, hogy mire költik a vállalat forrásait, és egyre inkább olyan beruházásokat igyekeznek támogatni, melyek kézzelfogható hasznot hoznak. A vállalati döntéshozók számára egyre fontosabbá válik, hogy egy adott informatikai beruházás milyen értéket teremt a vállalat számára, a beruházás hatására hogyan módosul a vállalat profitja rövid és hosszú távon. Ilyen elvárások mellett az informatikai beruházásokat is inkább üzleti szempontból kell mérlegelni, és az egyes beruházásokat megtérülési számításokkal kell alátámasztani.

Sokak által jelzett problémát jelent, hogy míg az informatikai beruházások költségei viszonylag jól, addig a megtérülést jelentő hasznok igen rosszul, és nagy bizonytalansággal becsülhetőek . Az informatikai beruházásoknak csak egy részében mutatható ki direkt haszon, de sokszor az egyes informatikai szolgáltatások összeadódnak a szervezet más részlegeinek (pl. marketing, pénzügy, logisztika) tevékenységével, így az informatika haszna csak áttételesen jelentkezik. [...]

Az dokumentum elérhető az elemzések menüpontban.

Személyazonosság menedzsment és elektronikus dokumentumok

A Vezető Informatikusok Szövetsége rendezésében idén is kifutott az Infohajó, mely során a délelőtti szekcióban az adatvédelemről, személyes adatokról, informatikai biztonságról és személyazonosítás menedzsmentről esett szó. Ennek keretében kaptam meg a lehetőséget, hogy egy igen tág témáról, a személyazonosítás menedzsment nemzetközi és hazai lehetőségeiről beszéljek, összekapcsolva az elektronikus ügyintézés elvárásaival és kihívásaival.

Az online szociális hálózatok jövője

Vagy lehetne a cím akár kérdőjellel is: van jövőjük? Az Economist egyik cikke épp erről a kérdésről értekezik, mely jó apropó arra, hogy kicsit boncolgassuk a témát.

Az internetes szolgáltatások fejlődését végigkísérik a nagy felvásárlások: korábban az internetes levelezőprogramok, most pedig a különféle szociális háló megoldások kerültek a középpontba (legalább is mind a Google, mind pedig a Microsoft igyekszik megvetni a lábát ebben a szektorban is). Kérdés, hogy mennyire jelentenek ezek a megoldások üzletet a nagy cégeknek. Van vajon tudatos stratégia a felvásárlások mögött (üzleti modell), vagy pedig csak a remény, hogy hosszú távon ez üzletet is jelenthet.

Láttuk a Microsoft-Facebook összeborulás során, hogy milyen magas piaci értéket tulajdonítanak ezeknek a megoldásoknak a cégek. Kérdés, hogy ez mitől jelent megtérülést? Egy korábbi bejegyzésben írtam a Google üzleti modelljéről, mely a használat – reklámozás összekapcsolásra épít. Első gondolatként ezt várhatjuk az online szociális háló alkalmazásoktól is?

Mint minden internetes oldaltól, web2.0 megoldástól, a szociális háló megoldásoktól is azt várjuk, hogy a felhasználók rabjai lesznek, és kezdő-portálként fogják használni. Az oldalak fejlesztése is ezen filozófia mellett történik, pl. a Facebook és MySpace oldalak funkcionalitása is kibővülni látszik. De mit jelent ez anyagilag? Egyelőre nem nagyon látszik a nagy bevétel: A Google továbbra is a direkt hirdetési megoldásokat preferálja, de sem a MySpace, sem az Orkut esetében nem beszélhetünk jelentős bevételekről. A Microsoft-Facebook esetében pedig a szóbeszéd alapú termékajánlás (Beacon) megbukott a felhasználók ellenállásán és felháborodásán. A Figyelő egyik számában Pálfy Erika cikke kitér arra, hogy az online szociális hálók felhasználói nem is igazán fogékonyak a hirdetésekre, sőt erős ellenérzéseik vannak, és Amerikában a hirdetések erősödése kilépési hullámot is elindított.

De gondoljunk csak bele: igazából a hagyományos e-mail alkalmazásaink is jó alapot biztosítanak az szociális háló alkalmazáshoz (és ezt többen igyekeznek is összemosni), hiszen akikkel levelezünk, azok ilyen-olyan ismerőseink. Így a levelezésen keresztül automatizálható lenne az ismerősök rögzítése is (akik profilját az e-mail címen keresztül el is érhetnénk). Így pl. a gmail automatikusan rögzíti azokat, akiknek levelet írtunk. Ráadásul így láthatnánk a kommunikáció erősségét, intenzitását is. Ha bizonyos alkalmazásokban bombáznak minket reklámmal, nem fordulunk-e vissza olyan alkalmazások felé, melyek még (már) nem olyan fertőzöttek?

Úgy tűnik amúgy, hogy a jövő a különböző alkalmazások összekapcsolásában van (e-mail, szociális háló, kép, videó, blog, stb.), de én még mindig kicsit szkeptikus vagyok, hogy itt a nagy fejlesztésekben miből lesz az üzlet. Vajon lufiról van szó, ami egyszer csak kipukkad?

Problémák

Problémát jelent ugyanakkor hogy több szociális háló megoldás is van a weben, mindegyik a vonatkozó előnyökkel és hátrányokkal. Kérdés, hogy kialakulnak-e a klikkek (ki melyikben van), vagy mindenki igyekszik a nagyobb megoldásokon megjelenni, vagy…? Egy kicsit zavaró tud lenni, ha a felhasználók figyelme már több oldal között oszlik meg. Ez üzleti oldalról is problémát jelent, hiszen a felhasználók hűsége, oldalhoz kötődése gyengül. Sajnos az átjárhatóság (különböző alkalmazások összekötése) még nem valósult meg, pedig felhasználói (és talán üzleti oldalról is) nagy könnyebbséget jelentene. Ráadásul a kommunikáció és sokszor a szociális hálón kívül zajlik: levelezés, képfeltöltés és nézegetés, hírolvasás – ezek miatt már nem jelentkeznek be a felhasználók, csak követik a linkeket. Talán épp az intenzívebb marketingnek köszönhető, hogy a felhasználók egyre kevesebb időt töltenek az online közösségi oldalakon… vagy talán kifulladóban van az egész?

Sok kritika érte így a szociális háló alkalmazások biztonságát. Most volt egy hír a webisztánon, hogy bizonyos nyomozási ügyekben már felhasználják a szociális háló alkalmazásokat: pl. ismerettségek felderítésére, szokások vizsgálatára, anyagi helyzet vizsgálatára (ld. Apeh). Rettegünk a nagy-testvér szindrómától, de közben mi magunk helyezünk el tartalmat magunkról a weben: kapcsolatok, fényképek, élménybeszámolók. Személyes adataink nyitottak. És amikor ezeket elkezdik kihasználni, akkor félő, hogy a felhasználás is visszaesik (vagy már el is kezdődött?).