Szembenézés a válsággal – döntsünk okosan (2. rész)

A költségcsökkentésnek hosszú távú mellékhatása lehet az üzleti teljesítményre, ha a szervezetek figyelmen kívül hagyják a jövőbeli igényeiket. A különösen veszélyeztetett területek közé tartozik az informatika és az innováció, valamint természetesen maguk a dolgozók is a szervezet bármely részén. De hogyan hat a költségcsökkentés ezekre a területekre, és mit tehetnek a szervezetek, hogy megőrizzék versenyképességüket?

Megérteni az informatika szerepét: Az informatika területe a legtöbb vállalatnál az elsők között van, ha a költségek csökkentéséről van szó. Az informatika költségeit működési és fejlesztési költségekre oszthatjuk. Ha a működési költségekhez nyúlunk, akkor a működési minőség igen hamar csökkenni fog, míg ha a fejlesztési költségeket vonjuk el, akkor a jövőbeli üzleti lehetőség támogatására nem lesz lehetőség. Ahhoz, hogy a költségcsökkentést (már ha kell) megfelelően hajtsuk végre, szükséges az üzleti és informatikai oldal igen szoros együttműködése. Ennek keretében meg kell határozni a fejlesztési prioritásokat, illetve üzleti elvárásokat, célokat. A döntéseket ebben a kérdésben segíthetik az üzleti megvalósíthatósági elemzések (még az informatika területén is).

Ugyanakkor érdemes meggondolni, hogy sokszor egy jó informatikai befektetés több hasznot teremthet, mint amennyit a költségcsökkenéssel nyernénk.

Előadás a nyílt innovácóról – InCoDe

Ha minden igaz, ezen bejegyzéssel megjelenésével egy időben tartom a előadásom a nyílt innováció kihívásairól, illetve a living lab megközelítés lehetőségeiről Pécsen, az InCoDe innovációs konferencia keretei között. Az előadás prezentációját azért ide is felteszem.

Nyílt innováció

A nyílt innováció témájára napjainkban már külön szervezetek, mozgalmak alakulnak. A nyílt innováció elvei szerint sokkal jobb eredmények, fejlesztéseket lehet nyújtani azáltal, hogy az innovációs folyamatokat a vállalati határokon túlra is kiterjesztjük, azaz bevonjuk a jelenlegi és jövőbeli felhasználókat is a fejlesztési folyamatokban. Mondhatnánk, hogy a web 2.0 filozófiáját (részvétel) alkalmazzuk az innovációs folyamatos során is.

Ez persze a korábbi kutatás-fejlesztési-innovációs megközelítéseket alapjaiban változtatja meg: míg sok esetben a jövőbeli termékek / szolgáltatások fejlesztése a legkomolyabb üzleti titokként szerepelt, beleértve az elkészült megoldások tartalmát és működését is (ld. pl. a Windows alkalmazások), addig az nyílt innovációs folyamatokban nem csak a jövőbeli felhasználók, hanem a versenytársak is láthatják a várható új szolgáltatásokat és termékeket.

A nyílt innováció megközelítésében sokszor belefér az, hogy a fejlesztési folyamat során még félkész megoldásokat nagy felhasználói mintán tesztelik, és lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak arra, hogy saját ötleteikkel segítsék az innovációs folyamatot. Ezáltal a szervezetbe olyan ötletek is bekerülhetnek, melyek amúgy fel sem vetődnének, ráadásul a felhasználói oldalról adott visszajelzések igen magas színvonalon segíthetik egy új megoldás sikerét.

Informatika és innováció

A húsvéti hétvégét kihasználva, most olvastam a Cap Gemini 2008-as felmérésének eredményeit, melyben az informatikai, illetve az informatikai vezetők változó szerepéről esik szó. Ebben a felmérésben van 1-2 meglepő eredmény is. A felmérés egyébként az egész világra kiterjedt, tehát végre nem csak Amerika véleményét ismerhetjük meg. A tanulmány március 31-i dátummal jelent meg (bár bizonyos eredmények blog szinten már március 12-én megjelentek).

Informatikai és informatikai funkció kapcsolata

Nem újdonság azt állítani, hogy az informatikai feladata támogatni az üzleti stratégiák megvalósulását. Ennek a kihívásnak a frontvonalban az informatikai vezetőnek is meg kell felelnie: nem csak értenie kell az üzlet nyelvét, de beszélnie is.

Főbb megállapítások:

• A felsővezetők 83%-a, míg az informatikai vezetők 62%-a gondolja, hogy az informatikai hozzájárul a jövedelmezőség növekedéséhez.
• Az felsővezetők 41%, illetve az informatikai vezetők 37%-a szerint 5 éven belül már nem lesz önálló informatikai osztály (igazgatóság, divízió stb.) egy vállalaton belül.
• A felhasználók IT tudása jelentősen javult. Az új generáció számára már megszokott eszköz a számítógép, és annak alkalmazásai.
• Az informatikai tevékenységek sok helyen részben, vagy egészben kiszervezésre kerültek.

Míg az informatika szerepét alapvetően innovatívnak ítélik meg a válaszadók, mely képes hozzájárulni a szervezeti innovációhoz (70% egyetért), addig az informatikai funkciót már nem tekintik annyira innovatívnak (50% egyetért). Sőt csak a válaszadók 24% szerint az informatikai funkció az üzleti innováció hajtóereje. A válaszadók az innováció forrásának 6 lehetősége közül az informatikát az utolsó helyre, a pénzügyi funkció elé helyezték (sorrend: 1. Kutatás-fejlesztés 2. Operations 3. Értékesítés 4. Marketing 5. IT 6. Pénzügy).

Érdekes ez az eltérés a megítélésben: jó hír, hogy az üzleti oldal is érti az informatika fontosságát, de mégsem tekint úgy az informatikai osztályokra, mint amelyek képesek ezt teljesíteni. Sőt, még az informatikai innovációt sem az informatikától várják el. Úgy tűnik az informatika növekvő fontossága és megbecsültsége ellenére sem sikerült az informatikai osztályoknak kimozdulni abból a szerepkörből, hogy csak megrendeléseket teljesít.

Pedig az informatika hosszú távú sikerességéhez elengedhetetlen, hogy az innovatív folyamatoknak, és az üzlet hatékony támogatásának részese lehessen.

Innovatív vállalatok

A vállalatok 5% esetében az üzleti innováció alapvető stratégiai cél, és az IT funkció feladata az innovatív tevékenységek vezetése. Ezen vállalatok gyakorlata 5 területen is jelentősen különbözik a többi vállalat gyakorlatától:

• Business leadership csapat, mely érti az informatikai lehetőségeit
• Szoros kapcsolat az informatikai és üzlet között
• Az alapvető informatikai szolgáltatások megbízható nyújtása
• Az informatikai vezető a nem a pénzügyi vezetőnek, hanem a CEO-nak, vagy COO-nak számol be.
• Az informatika partneri kapcsolatban áll az üzleti oldallal

Az innovatív vállalatok informatika költségvetése nem különbözik jelentősen a többi vállalat költségvetésétől, talán egy kicsit erősebben koncentrálnak a stratégiai területekre, és kevésbé az alapműködésre.

Miért is köthető mégis az innováció megvalósítása az informatikai funkcióhoz?

• Mert az informatikai funkció minden területet támogat a szervezeten belül, így minden terület elvárásait és lehetőségeit ismeri.
• Rendelkezik az üzleti adatok, és azok feldolgozási lehetőségei felett
• A technológiai trendek és az informatikai lehetőségek ismerete.

Kérdés, hogy a hagyományos elvárások (olcsóbban jobb és gyorsabb informatikai szolgáltatások nyújtása), vajon van-e elég idő és energia ténylegesen az innovatív megoldások kifejlesztésére?

Míg a működési fókusz alapvetően költség által meghatározott (mind IT üzemeltetési, mind üzleti költségek), addig az innovációs feladat inkább beruházásként értelmezhető, melynek hozzá kell járulnia az üzleti sikerességhez.

Az innovációs képesség megjelenítésében problémát okoz a felhasználói / vezetői látásmód is: az informatikát sokszor olyan szolgáltatásnak tekintik, mint pl. az elektromosság, és akkor tekintik az informatikát jól működőnek, ha kevés kapcsolatuk van vele (hiszen amikor kapcsolatba kerülnek, az azt jelenti, hogy valami nem működik).

Az informatika innovációs, partneri szerepének elfogadásának ugyanakkor alapvető feltétele az alap informatikai szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítása, és sokszor ez a feladat foglalja le az informatikai feladatok legnagyobb részét.

A kettős szerepnek az üzemeltetési oldalán jelenik meg a kiszervezés (outsourcing) lehetősége. Ekkor az informatikai funkció feladata napi szinten inkább a szolgáltatások koordinálása, ellenőrzése, így az a figyelem nagyobb része fordulhat az innovatív megoldások irányába.

Az informatikát akkor fogadják el innovátori szerepben, ha képes innovatív (és az üzlet számára megfelelő) szolgáltatások nyújtására. Ugyanakkor akkor képes az informatikai hatékonyan részt venni az üzleti innovációban, ha partnernek tekintik, és rendelkezésre állnak az üzleti elképzelések. Ez egy ördögi kör, melyből csak lépésről lépésre lehet kitörni.

Az informatika helye

Az innovációs képességet befolyásolja az is, hogy kinek felel az informatikai vezető. Ha az informatikai vezető a pénzügyi igazgatónak felel, úgy általában inkább költséghatékonysági feladatokat kell az informatikának ellátnia, míg a CEO, COO területnek beszámoló informatika nagyobb figyelmet tud fordítani az innovációra is.

Google: Az innováció légköre, vagy a vég kezdete?

Az ember egyfolytában a Google-ba ütközik. Most túl azon, hogy ezt használjuk keresésre, levelezésre, szövegszerkesztésre (blogolásra), maga a cég történései egyfolytában szembe jönnek velünk.Délelőtt egy államvizsga bizottságban voltam tag, és volt szerencsém végighallgatni 4 végzős hallgató előadását. Az egyik hallgató egy virtuális kollaboratív környezet kialakításáról írta a diplomamunkáját, amiben a két versenytárs a Microsoft és a Google volt. A Microsoft hagyományos licenszelési megközelítésekkel, míg a Google egyszerű ASP megközelítéssel élve 40$/felhasználó/év megközelítést használva. A TCO három évre vetítve a Google esetében jóval kedvezőbb volt. Persze az online szolgáltatásoknak mindig meg van az a hátránya, hogy ha nincs internet, nincs szolgáltatás sem.Aztán kora délután tartottam egy előadást, melyben a Microsoft fejlesztési telephelyein alkalmazott innovációt segítő környezetről (pl. játékautomaták) elmélkedtem. Az előadás után egy kolléga felhívta a figyelmemet a Google új zürichi irodájára: tiszta játékosság, kellemes pihenőszobák, minden, amit egy kreatív környezettől elvárhatunk. Képek róla itt és itt, élménybeszámoló itt. Azt hiszem ezen a területen is letaszította már a Google a Microsoftot a trónjáról.

“They hire talented people and give them room to excel.”

Most este pedig a Strategy and Business egy cikkéről kaptam ajánlást. (az előző idézet is innen van). Nicholas G Carr (aki az IT hanyatlásáról írt nagymúltú cikket a Harvard Business Review-ba, majd a gerjesztett vita után hasonló című könyvet) a Google felemelkedéséről, illetve annak értelmezéséről gondolkodott el.

Néhány gondolat, amit idézésre fontosnak gondolok:

• “[Google] is as feared as admired” (mind félelemkeltő, mind csodálatra méltó)
• “Some say Google is God” vs. “Others say Google is Satan”
• Carr – mind általában – szkeptikus a csodálatot illetően. Szerinte a Goggle még fiatal cég (most 10 éves), és habár a Google sikeres, nem tudhatjuk még, hogy a menedzsment módszerei miatt, vagy pedig a termékei, szolgáltatásai miatt. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy azok a megoldások, melyek működtek a Google esetében, azok működnek-e más cégek esetében is.
• Az egyik innovatív tulajdonsága a cégnek, hogy nem lehet tudni, melyik iparágban is tevékenykedik. Mindenesetre versenytársként jelenik meg a következő vállalatok számára: szoftverházak, hirdetési ügynökségek, távközlési cégek, újságok, televízió hálózatok, könyvkiadók, filmstúdiók, hitelkártya cégek és mindenféle internetes cég. A Google mégis egységesnek tűnik abban, amit csinál – akkor lehet, hogy újradefiniálja a kategóriákat? Pedig a bevételeinek 99%-a a hirdetésekből származik. Mindent azért csinál, hogy hirdetési felületet tudjon értékesíteni.
• Ha nő az internethasználat, nő a saját piaca. Ha ráadásul a Google megoldásait használják, direktben kapja az új ügyfeleket. Éppen ezért minden, ami az internethasználat növekedéséhez hozzájárul, egybeesik a Google céljaival. Általánosságban a költségek csökkentése: a cég támogatja a nyílt forráskódot, az ingyenes wifi-t, harcol a szerzői jogi korlátozások ellen.
• A Google számára még egy kudarcba fulladt új szolgáltatás is siker lehet: annak ellenére, hogy megbukik egy béta változat, a Google sokat tanul a fogyasztói szokásokról.
• Konklúzió: egy cég érezheti, hogy a Google versenytársa valamely területen, de tudni kell, hogy a Google alapvetően a reklámbevételre hajt, a további piaci magatartását ennek rendeli alá. Éppen ezért a stratégia másolása nem biztos, hogy működőképes.

Sok helyen lehet olvasni a Google innovatív légkörének elemeiről, melyek is ezek (Carr is ír róluk, de érdemes kiegészíteni)?

• Innovatív környezet. Ahogy a fenti példa is mutatta, egy irodaház berendezése, játékok, jó minőségű ételek az ebédlőben.
• Nagyfokú szabadság biztosítása a dolgozóknak, illetve dolgozói csoportoknak, hogy hogyan is osszák be idejüket. A dolgozók heti egy munkanapjukat saját dédelgetett ötletük megvalósítására fordíthatják, akkor is, hogy az épp igen messze esik a Google irányvonalától.
• Mérni mindent, amit csak lehet: beleértve a dolgozói munkavégzést, és a felhasználói szokásokat is.
• Nyitott ajtók politikája: minden vezető tart ún. fogadóórákat, amikor a dolgozók szabadon bemehetnek hozzájuk ötleteikkel. Így született meg például a Google testreszabható kezdőlapjának ötlete is.
• Az ötleteket egy levelezőlistára is fel lehet dobni, ahol a közösség megrágja azokat (persze az is lehet, hogy rágás után ki is köpi)
• Nagy brainstorming (ötletbörze) események, akár 100 ember bevonásával is.

Persze a Google nem csak létrehoz új szolgáltatásokat, hanem bizonyos dolgokból bevásárol a piacon: a Youtube, Blogger, Google Earth, Google Docs, JotSpot, Feedburner, stb. mind mind valami külső fejlesztés eredményeiként jelentek meg a Google palettáján. Ezzel persze értékes újt tudást és szolgáltatásokat hozva a cég életébe.Kérdés, hogy meddig tartható ez a lendület. 2006-ban már érezhetőek voltak bizonyos megszorítások a Google életében: az innovációs csoportokat arra kérték, hogy kevesebb ötletre koncentráljanak, és 20%-kal kevesebb fejlesztést folytassanak egyszerre. Mikor a 2007 második negyedéves adatok elmaradtak a várakozástól, a vezetés a személyzeti politika szigorítása mellett döntött.Mindenesetre elgondolkodtató az a stratégia, amit a Google követ: Online, hasznos szolgáltatások tömkelege, melyekkel megnyeri az embereket, és melyeket az emberek majd a vállalatnál is használni akarnak. Persze vállalati szintű felhasználás esetében már fizetni is kell, de úgy tűnik a TCO szerényebb, mint a rivális Microsoft megoldások esetében. A kollégáim közül többen is rákattantak a Google szolgáltatásaira, és egyre inkább azt használják (naptár, szövegszerkesztő, táblázatkezelő). Megjegyzendő, hogy sok alkalmazás nem igazán veszi fel a versenyt a Microsoft kifinomult Office csomagjával, de sok felhasználónak az Office csicsás megoldásai egyáltalán nem hiányoznak. Ez persze új felhasználókat generál, ráadásul a vállalati felhasználóknak sokkal célzottabban lehet hirdetéseket adni! Annak idején a Netscape arról álmodozott, hogy majd hálózati számítógépek lesznek, és minden alkalmazás ASP szerint fog a gépünkre érkezni. Úgy tűnik, a Google most jó úton jár, hogy mindezt megvalósítsa. Nem siet annyira, de magabiztosan halad a célja felé. Így a Microsoftnak is fel kell vennie a kesztyűt, és online alkalmazásokat kell biztosítania, ráadásul igen jutányos áron. Néhány éve (sőt néhány hónapja is) azt gondoltam, hogy versengés a fizetős, és nem fizetős (free, sokszor open-source) megoldások között húzódik. Most ezt az üzleti modellek közötti harcot kiegészíti még az online/offline használat lehetősége. Ne feledjük, hogy ezzel a Google nem tesz más, csak olyan felületre terel minket, ahol látjuk a hirdetéseket (nem úgy, mint egy MS Office esetében). Hogy kérdéssel zárjam a gondolatot: meddig szükséges még a felhasználói kör bővítése, meddig életképes egy csak a hirdetésekre építő üzleti modell?