Ahogy az egykor pénzügyi válságként indult jelenség világméretűvé vált, úgy váltak egyre idegesebbek, sőt ijedtek a vállalatok. A piacon rengeteg pánikreakciót, túlreagálást, bizalmatlanságot tapasztalhatunk, melyek csak egyre súlyosbítják a helyzetet. A legtöbb szervezet csodafegyverként a költségcsökkentést helyezi válságkezelési stratégiája középpontjába, miközben leállnak a korábban indított fejlesztések, illetve a munkaerőfelvétel. A kérdés csak az, hogy ez a megközelítés meghozza-e az elvárt eredményt, és milyen állapotban érik meg a szervezetek a válság végét.
A belső fejlesztések leállítása, a szervezeti stratégiák megvalósításában tett halasztások nem teszik lehetővé, hogy a szervezetek növeljék hatékonyságukat. Miközben a világ folyamatosan változik, addig fennáll a veszély, hogy ezen szervezeteknek a válság végére már nem lesz válaszuk a megújuló kihívásokra. Természetesen ilyen a válság kihívásai közepette a szervezeteknek alaposan meg kell gondolniuk, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrásaikat hova fektetik, ugyanakkor érdemes mind a rövid-, mind hosszútávú célokat egyaránt figyelembe venni.
A válság által okozott kényszer ugyanakkor egy olyan lehetőség is, mely nem csak megengedi, hanem egyenesen megköveteli a szervezetektől, hogy átgondolják jelenlegi működésüket. Vajon mindent tökéletesen csinálunk? Milyen pontokon lehetne javítani, fejleszteni? Hol vannak szűk keresztmetszeteink? Erőforrásainkat megfelelően használjuk?
A válságra adott válaszok sorában érdemes a következő néhány tényezőt részletesebben is átgondolni. Természetesen ezen tényezők mindegyike érinti az elvárt költségcsökkentés területét is, ugyanakkor a kérdések mélyebb feltárása érdekes részleteket mutathat meg:
Hatékonyságnövelés és költségcsökkentés a működési folyamatokon keresztül: A költségcsökkentés a válságra adott egyik legalapvetőbb, sőt kényszerű válasz. Ugyanakkor lehetőség arra, hogy a sokáig halogatott állapotfelméréseket megtegye egy szervezet. Ha egyszer költséget akarunk csökkenteni, akkor célravezető-e a fűnyíróelv alkalmazása, vagy pedig megalapozottabb megközelítés kell. De akkor honnan tudhatjuk, hol lehet hatékonyan költséget csökkenteni?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszoljunk meg kell ismerni részletesen a szervezeti értéklánc elemeit, azok működését, sőt, azok összefüggéseit, egymásrahatását is. Ezen felmérések értékelésére nélkülözhetetlen valamiféle (akár a folyamatokra épülő) mérési rendszer kialakítása is.
„Tartsuk észben, hogy a válságra adott válaszok esetében ugyan fontos a gyorsaság, de ugyanennyire fontos a megalapozott tervezés is: Nem érdemes olyan költségcsökkentésbe belemenni, hogy hosszú távon több kárt okoz, mint amennyi haszna van rövidtávon, mert így értékes üzleti lehetőségektől eshetünk el.” (Seize Advantage in a Downturn, by David Rhodes and Daniel Stelter)
A válságra adott válaszok során változások ugyan kimondottan szükségesek, de talán nem jött el a radikális változtatások ideje, mint pl. a szervezetek újrastrukturálása, a lapos szervezet koncepciójának kialakítása, vagy az üzleti modell teljes újragondolása (ezeket majd néhány hónap múlva). A költségek optimalizálásához és a jövőbeli optimalizálásához szükséges a szervezeti folyamatok felmérése, elemzése és értékelése. Ezen elemzések jó alapot szolgáltatnak a hosszútávú döntések meghozatalához is, mint pl. egyes területek kiszervezése.
Mindezek érdekében érdemes lehet leporolni az üzleti folyamatmenedzsment megközelítéseket (BPM), mivel a folyamatok felmérése átláthatóságot és kontrollálhatóságot biztosít. Ráadásul a rögzített folyamatmodelleken keresztül elemezhetőek a változtatások, sőt szimulációk futtatásával akár az egyes változtatási forgatókönyvek hatásai is. Megjegyzendő, hogy az üzleti folyamatmenedzsment alatt nem feltétlenül a radikálisabb BPR (üzleti folyamatok újraszervezése) projekteken értjük, ebben a kérdésben legyünk körültekintőek!
Kockázatok felmérése, értékelése és kezelése: Miközben a kockázatok által okozott károkat egy szervezet jobban elviseli nyugodtabb időkben, addig a válság hatására ezen kockázatok hatása sokkal érzékenysebben érinti a szervezeteket. A válság ideje alatt a kockázatok még kiszámíthatatlanabbak, hatásuk is nagyobb lehet, sőt teljesen új kockázatok is megjelennek. A szervezetek, ha nem növelni, hanem csökkenteni akarják költségeiket, tudatosan kell, hogy foglalkozzanak a kockázatok felmérésével, értékelésével, de főleg az ellenintézkedések megtételével. Ha a szervezetben már van üzleti folyamatmenedzsment, a felmért folyamatok jó alapot jelentenek a kockázatkezelési tevékenységekhez, elsősorban a működési kockázatok esetében.
