Az informatika helyzete Magyarországon 2009-2011 – KIVÁRÁS

A Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszékének és az ITSMf Magyarország közös kutatásának eredményei immáron a kutatási jelentés keretében is elérhetőek. A kutatási jelentésben vizsgáljuk az informatikai költségvetés változását, illetve annak hatásait. Vizsgáljuk, hogyan változik az informatika megítélése, és a szervezetek a válság évei alatt milyen intézkedéseket kénytelenek, vagy képesek hozni.

A kutatási jelentés letölthető innen.

Az informatika helyzete – 2011

A BCE-ITSMf Magyarország közös kutatásában megjöttek az első eredmények, melyeket a héten két helyen (Debrecen, Budapest) is az érdeklődők elé tártunk. A kutatás jelentéssel még dolgozni kell, de a mai előadásom anyaga beágyazva megtekinthető:

Válságos évek – Az informatika helyzete 2009-2010

Elkészült a BCE-itMSF kutatásunk összefoglalójának végleges változata, és a kutatás főbb pontjait az itSMF őszi szemináriumán mutattam be az érdeklődőknek.

Eredetileg így akartam kezdeni az előadásomat: “Az előadás címe – válságos évek – egyben egy reményt is kifejez, miszerint ezeket az éveket már magunk mögött tudhatjuk, és a következő felmérésünk már kedvezőbb körülményekről számol be.“  Az előadásban optimistán számoltam volta be arról, hogy a vállalatok úgy érzik, túlestek a legnehezebb időszakon, és a válság miatt hozott intézkedéseket már enyhíteni képesek: így például további munkaerő elbocsájtásokra nem kell számítani.

A gazdasági körülmények ugyanakkor felülírták ezeket az még 2010 Q1/Q2 elvárásokat. Azóta a több iparágat is sújtó különadók megnehezítik több szektor sorsát is, így az informatika által különösen érintett bankszektorét is. Van olyan cég, amely már bejelentette, hogy újabb elbocsájtások várhatóak, amelyek nyilván az informatika területét is érinteni fogják.

A kutatási tanulmány letölthető: itt.

A prezentáció pedig megtekinthető (vagy elérhető innen):

Az informatikai innovatív szerepének megítélése az informatika és az üzleti területek szemszögéből

Az informatikai területek egyik nagy kihívása, hogy az üzleti és informatikai területek között nincs megfelelő párbeszéd, együttműködés és megértés. Ennek sok oka közül biztos kiemelkedik a kommunikáció elégtelensége, és a közös nyelv hiánya.

Idén tavasszal, egy előadáson felhívtam a figyelmet arra, hogy miközben az informatikát széles körben elfogadják, mint az üzleti innovációk megvalósítóját, addig kezdeményező szerepet nem tulajdonítanak neki. Mindezt egy 2009-es felmérésünk eredményei alapján mondtam, ahol a válaszadók túlnyomó részt informatikusok voltak. Egy másik alkalommal – ugyanezekre az adatokra alapozva – hozzáfűztem még azt a gondolatot is, hogy ha maguk az informatikusok sem hisznek az informatika innovatív szerepében, akkor vajon miért hinnének az üzleti területek képviselői?

IT intenzív szervezetek jellemzői 2010 – kevés meglepetés

Ebben az írásban az informatika intenzív szervezetek jellemzőit vizsgáljuk, az itSMf Magyarország és a BCE közös kutatási eredményei alapján. Vizsgáljuk, hogy a sztereotípiáink mennyire teljesülnek, azaz az IT intenzív szervezetekre jellemzőek-e a következők:

• Magasabb az IT költségvetés részaránya
• Az informatikai szerepe minden kategóriában magasabb (fontosabb)
• Az informatikai költségvetés a válság ellenére sem csökkent jelentős mértékben, vagy akár növekedett is
• A formalizált informatikai stratégia nagyobb arányban található meg ezeknél a szervezeteknél

A mintában szereplő vállalatok majd 50%-a (49,5%) tekintette magát informatika intenzív vállalatnak, míg majd negyedük (23,4%) szerint az informatikai megoldások nem alapvetőek a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak előállításához (a fennmaradó vállalatok szerinte az informatika szerepe átlagos).

Informatikai költségvetés változása 2010

A Gartner egy nemrég közzétett jelentésében azt vizsgálta, hogy az informatikai költségvetés hogyan változott 2010-be, mennyire érezhetőek a kilábalás jelei.

Megállapításuk szerint csak a 2009. évben kellett csökkenéssel szembesülni a vállalatoknak (-8,1%), és 2010-ben már enyhe növekedés tapasztalható (+1,1%). Más mérések a 2009. évi informatikai költségvetés csökkenés csak 4,7% volt, ami még szintén komoly költségcsökkentést jelent.

A nemzetközi tapasztalatok most hasonlóak, mint a 2003-as mélypont után, amikor az informatikai költségvetések növekedése csak lassan indult meg.

Ennek kapcsán érdemes vizsgálni, hogy mi a helyzet a magyar vállalatok esetében. Felmérésünk szerint Magyarországon mind a 2009-es, mind – habár kisebb mértékben – a 2010-es évben is csökkenő informatikai költségvetéssel kellett számolni. 2009-ben, amikor a válság az egész évre hatással volt, az informatikai költségvetés átlagosan 11,25%-kal csökkent. 2010-ben még mindig nem lehetett fellélegezni, hiszen további több, mint 4%-os csökkenésre kellett megoldást találni.

Kinek jelent a CIO (2010) – Jellemzők

Korábbi postokban (itt és itt) már foglalkoztam azzal, hogy egy szervezeten belül – hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint – hova is tartozik az informatika, azaz kinek jelent a CIO.

Mielőtt rátérnék arra, milyen eltéréseket láthatunk attól függően, hogy kinek jelent a CIO, érdemes a korábban említett két speciális kategóriáról néhány szót szólni. A 2010-es felmérésünkben két speciális kategóriát azonosítottunk (jelentés az anyavállalati informatikának, ill. szolgáltató-központ vezetőnek), melyekben közös az, hogy ezen szervezetekben az informatikának korlátozott önállósága van.

Informatikai költségvetés

Az informatikai közösségekben gyakran felmerül, hogy amennyiben az informatika a pénzügyi vezető alá tartozik, úgy könnyebb forrásokhoz jutni. De ugyanúgy szoktuk azt is hallani, hogy a pénzügyi vezető sokkal keményebben bánik a hozzá tartozó területekkel. Mivel a vélemények ellentmondóak, a kutatásban inkább feltáró jelleggel vizsgáltuk, hogy pénzügyi szempontból melyik függőségi forma jelenti a legjobb és legrosszabb helyzetet.

Az első különbséget abban láthatjuk, hogy a CEO és CFO függőségek esetében az áltagosnál nagyobb árbevétel arányos informatikai költségvetést láthatunk, míg a többi formában az átlagtól jelentős elmaradást tapasztalhatunk. Adja magát a kérdés, hogy ez a nagyobb költségvetési összeg amiatt van, mert CEO és CFO több forrást tud biztosítani, vagy ha az informatikának egy vállalatban ilyen nagy a szerepe, akkor a kitüntetett figyelem miatt a CEO-hoz, vagy CFO-hoz kell az informatikának tartoznia. Sajnos a kutatás erre nem tud felelni, de mielőtt egekbe emelnék a CEO és CFO beszámolási formákat, érdemes ezt a dilemmát kiemelni. Ugyanakkor érdekes, hogy épp a CEO és CFO beszámolási formák esetében gondolják azt a vállalatok, hogy az informatika feladata nem a költségcsökkentés.

Kinek jelent a CIO? (2010)

Egy korábbi írásban már foglalkoztam azzal, hogy hol a helye az informatikának a vállalatokban, ott részletes adatok a nemzetközi tapasztalatok alapján álltak rendelkezésre. A 2010-es kutatásunk során ezt a kérdést is vizsgáltuk. Míg a nemzetközi tapasztalatok 3 kiemelkedő területet azonosítónak (közvetlenül a CEO alá, pénzügyi vezető alá, ill. működési igazgató alá), addig a saját magyar vállalati és tulajdonlási viszonyok érdekesebb összetételt mutatnak.

Korábban a 2000 évek elejéről idéztek adatokat, de a jelenlegi kutatás eredményei jól mutatják a működési jellemzők változását (még akkor is, ha a mintában IT intenzív szervezetek szerepelnek). A 2000-es évek elején még csak a trendek jelezték előre hazánkban, hogy az informatika helye követni fogja a nemzetközi trendeket, és egyre több helyen fog az informatika közvetlenül a vezérigazgató/ügyvezető igazgató alá tartozni. Az alig 1 évtized alatt bekövetkező változásokat jól érzékelteti a mellékelt ábra is:

• Amíg az informatika elsősorban költséghelyként jelent meg, és a nagy költségek miatt nagy kockázatot is hordozott magában, szinte egyértelmű adottság volt, hogy az informatika feletti felügyeletet a túlnyomó részt a pénzügyi/gazdasági vezetők gyakorolták. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy habár az informatika nem kerül kevesebbe (sőt!), az informatikai vezetők mégis képesek voltak kibújni a pénzügyi szemlélet okozta költséghely-szerű megjelenés alól, és már csak a vizsgált szervezetek 18% esetében tartozik az informatika a pénzügyi/gazdasági vezető alá.
• A műszaki/működési igazgatók által gyakorolt felügyelet a 2000-es években elején a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelő arányban fordult elő a vállalatoknál. Ugyanakkor míg a nemzetközi trendek kis mértékű emelkedést (8-10%) mutattak ebben az arányban, addig hazánkban kis mértékű csökkenést láthatunk (~5%), és így a vállalatok kb. 13% esetében felel az informatikai vezető a műszaki/működési igazgatónak.
• Az informatika stratégiai súlyának emelkedését mutatja az a trend, miszerint egyre több informatikai vezető tartozik közvetlenül a vállalat vezérigazgatója/ügyvezető igazgatója alá. Ez jellemzi a kutatásban résztvevő vállalatok közel 46%-át.

Megjegyzendő, hogy az adatok hiánya miatt ténylegesen csak az évtizedes trendet tudjuk elemezni, az évenkénti változásokat, esetlegesen az aktuális gazdasági válság okozta hatásokat nem. Ugyanakkor a változások elég nagyok ahhoz, hogy azokat szignifikánsnak fogadhassuk el.

Kinek jelent a CIO? (BCE-ITSMf kutatás, előzetes eredmények, 2010, Fehér Péter)

Informatika és válság – MKT rendezvény

A Magyar Közgazdasági Társaság Informatikai szakosztályának rendezvényén volt lehetőségem tartani a vitadélután felvezető előadását (csak nagyon röviden, mert sokkal érdekesebb volt a folytatás: Alföldi Ferenc – Budapest Bank, Nagy Péter – Erste Bank, Szabó Balázs – Magyar Közút; megmutatták, hogy mi van a számok mögött).

Mindenesetre itt az előadásom.

Hova tartozik az informatikai vezető?

Mindig visszatérő érdekes kérdés, hogy kinek jelent egy vállalat informatikai felsővezetője?

Először egy egyetemi előadáson találkoztam a kérdéssel, amikor Kornai Gábor az AAM akkori vezetője (és korábbi főnököm) a következő felosztást adta, az intervallumokkal érzékeltetve az egyes országok közötti különbséget:

Műszaki/működési igazgató alatt (~COO) – 15-20% csökkenő trend

Gazdasági/Pénzügyi igazgató alatt (CFO) – 60-70% csökkenő trend

Közvetlenül az vezérigazgatónak (CEO) – 10-25% növekvő trend